#htmlcaption_0#htmlcaption_1#htmlcaption_2#htmlcaption_3#htmlcaption_4#htmlcaption_5#htmlcaption_6#htmlcaption_7#htmlcaption_8#htmlcaption_9#htmlcaption_10#htmlcaption_11#htmlcaption_12#htmlcaption_13#htmlcaption_14#htmlcaption_15#htmlcaption_16

Üzenet

Megosztás: 

Biblia

A világ egyik legérdekesebb könyve. Egy olyan könyv, ami iránt az emberek nem semlegesek. Vagy utálják, vagy a világ leg­fontosabb könyvének gondolják, kri­ti­zál­ják vagy a kedvenc könyvüknek mond­ják..., valamilyen módon véleményt nyil­­v­ánítanak róla. Azt szokták mondani, hogy a Bibliát leg­alább egy­szer min­den­ki­nek el kellene olvasnia az életben. Vannak emberek, akik meg is teszik, de nem biztos, hogy értik is, amit olvasnak... Miért van ez? Miért ennyire különleges? Miért ennyire megosztó? Miért kelt ennyi feszültséget? Miért támadják, és miért védik? Miért, miért, miért...

Van néhány megdöbbentő adat, ami újabb miérteket hoz elő: Évente több, mint 100 millió (!) darabot adnak el vagy adnak oda ebből a könyvből. Eddig összességében több, mint 6 milliárdot nyomtattak belőle. Egyetlen másik könyv sincs a világon, ami megközelíti ezt. A világon ez a legtöbb nyelvre lefordított könyv: több, mint 2500 részleges vagy teljes fordítás készült a világon beszélt 6900 nyelv közül...
A Biblia görög szó (büblosz) jelentése: könyvek, könyvecskék. Két fő részből áll: Ószövetség és Újszövetség. Az Ószövetségben 39 könyvet találhatunk, az Újszövetségben 27-et. A Bibliában 66 könyv van összesen. A Bibliát Kr.e. 1500 körül kezdték írni, és Kr.u. 100-ban már összeállt, a könyvek már 70-körül elkészülhettek.

Van néhány megdöbbentő adat, ami újabb miérteket hoz elő: Évente több, mint 100 millió (!) darabot adnak el vagy adnak oda ebből a könyvből. Eddig összességében több, mint 6 milliárdot nyomtattak belőle. Egyetlen másik könyv sincs a világon, ami megközelíti ezt. A világon ez a legtöbb nyelvre lefordított könyv: több, mint 2500 részleges vagy teljes fordítás készült a világon beszélt 6900 nyelv közül...

A Biblia görög szó (büblosz) jelentése: könyvek, könyvecskék. Két fő részből áll: Ószövetség és Újszövetség. Az Ószövetségben 39 könyvet találhatunk, az Újszövetségben 27-et. A Bibliában 66 könyv van összesen. A Bibliát Kr.e. 1500 körül kezdték írni, és Kr.u. 100-ban már összeállt, a könyvek már 70-körül elkészülhettek.

 A Biblia könyveinek az elején és a végén találhatóak a legfontosabb gondolatok, alapelvek, mondanivalók. Minden könyvnél figyelembe kell azonban venni, hogy függeléket is tehettek hozzá a könnyebb megértés érdekében, ezért a vége nem biztos, hogy ott van, ahol azt beosztották, lehet, hogy egy pár verssel, vagy egy résszel korábban. Olvasáskor nagyon fontos megértenünk azt, hogy kinek íródott, és hogy mit akart az író mondani, mi a műfaja, mikor íródott? (történelmi, politikai, társadalmi háttér)

  

Kik írták a Bibliát?

40, főleg zsidó szerző a társadalom minden rétegéből, akik a Isten Szellemétől ihletve írták le mindazt, amit Isten üzen. Vannak viszont ismeretlen szerzőjű könyvek is benne. 

 

Milyen nyelven, "mire" íródott a Biblia?

Az Ószövetséget klasszikus héber és arámi nyelven írták, míg az Újszövetséget köznapi görög nyelven, azon, amit az emberek pl. a piacon használtak. Az Ószövetséget pergamenre, (kikészített bőr), illetve papiruszra jegyezték. Az Újszövetséget már kizárólag papiruszra írták. Mindkét anyag időálló, strapabíró. 

 

Hol írták a Bibliát?

Eléggé sok helyszínen, főleg a Földközi-tenger medencéjében: Palesztína, Babilon, Egyiptom, Róma, Antiókhia, Alexandria. 

 

Kik, mikor és hol állították össze ezt a 66 könyvet egy kötetté?

Isten emberei, a niceai zsinaton, Kr.u. 325-ben. 

 

Mi alapján állították össze a Bibliát?

A Szent Szellem vezetése alapján. Ezekben a könyvekben egymásra utalások, kereszthivatkozások vannak, illetve mondanivalójuk nem áll ellentétben azzal, amit Jézus Krisztus tett és mondott, amikor itt járt ezen a földön. Ezek a könyvek eleve Szent iratok voltak, tehát nem attól váltak azzá, hogy bekerültek a Bibliába, hanem azért kerültek bele, mert Szent könyvek. 

 

Mire jó a Biblia?

Egy nagyon frappáns megfogalmazás szerint a Biblia Isten használati utasítása az emberhez. A Biblia így fogalmaz: 2Tim 3,16-17 „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." 


Igaz-e a Biblia?

Ha bizonyos dolgokra nincs bizonyíték, vagy nem igazolható, akkor azzal az adott dolog valósága nincs megcáfolva. Tehát ha valaki elkövet egy bűntényt, de bizonyítékok híján felmentik a bíróságon, az nem jelenti azt, hogy a tények megváltoztak. (Valaminek a "nem létét" csak az tudja bizonyítani, aki MINDENT ismer és tud.)

A Biblia önmagát bizonyítja, ahogyan az összes tudományág. A fizikában szubjektív alapismeretekre vezetünk vissza mindent, tehát feltételezünk valamit, (hipotézis) majd ezt az állítást/kísérletet/megfigyelést visszavezetjük fizikai alaptételekre. (pl. Newton törvényeire). A Bibliával kapcsolatban is alkalmazhatjuk ugyanezt a tudományos megközelítést. A 2Tim. 3:16 azt írja, hogy az ige Isten szájából jött ki, Ő mondja ki magáról, hogy micsoda, honnan jött. Pontosan ugyanezt teszi a tudomány: saját alaptételein keresztül, bizonyítja állításait attól függetlenül, hogy elhisszük-e vagy sem. Ez teljesen egyértelművé teszi, hogy függetlenül attól, hogy mit hiszünk, Isten szava a Biblia.

A Gal 3,8-ban azt olvassuk: "Előre látván pedig az Írás, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek." Tehát az írás (azaz Isten maga) hirdette Isten tervét. 

 

Az írás örök, nem veszik el és visszavonhatatlan

Az írott szónak nagy súlya van, sok esetben nem lehet érvénytelenné tenni. A történelemben ezt a királyoknál, uralkodóknál láthatjuk, a Bibliára ugyanígy kell gondolnunk, hiszen az 1Tim. 6,15-ben olvassuk, hogy Ő a királyok Királya és uraknak Ura. Mt 5,18: "Mert bizony mondom néktek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy ióta* vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg minden be nem teljesedik."

 * ióta: a görög ábécé legkisebb betűje 

 

Az Izraellel kapcsolatos próféciák 

Ha végiggondoljuk, hogy hosszú évszázadokig nem létezett a zsidó állam, ma pedig létezik, hogy mi mindenen ment át ez a nemzet a 2. világháború alatt, és nem sikerült kiirtani, hogy szétszórattattak, ma pegig összegyűlnek, azt hiszem, nem lesz kétségünk az írás igazsága felől. A már beteljesült, beteljesülőfélben lévő, és beteljesülésre váró próféciák szintén megerősítik az embert abban, hogy a Biblia Isten szava, és igaz. 

 

Történelem, régészet a Biblia mellett avagy ellen? Megbízhatóak-e a bibliai iratok?

A keresztyénség a történelemben gyökeredzik. Miért? Először is, mert Jézus történelmi személy volt, akit egy római népszámlálás bejegyzett. Ha ez igaz, akkor a Biblia, egy igaz, hiteles forrás kell, hogy legyen. (Jak. 3,11 "Egy forrásból nem folyhat egyszerre édes és keserű víz is.") De nézzük meg egy kicsit több szempontból ezt a témát: A keresztyénség nem csupán egy erkölcsi rendszer, amelyből "kiszedve" Krisztus személyét minden ugyanúgy működne, hiszen Ő nélküle az egész semmit sem ér. Ez az alapvetően nagy különbség a többi vallás és a keresztyénség között. Ha a „főszereplőt” kivesszük az adott vallásból, akkor mi marad utána? Ha ugyanaz marad minden, akkor ott a „főszereplő” isteni mivolta megkérdőjelezhető. Honnan ismerhetjük meg Jézust? Az alapján, amit leírtak róla a szem-és fültanúk, tehát a Bibliából.

 

Nem a Bibliából származó, Jézusról szóló ismeretek, történetek, történelemi tények:

Tacitus, Pilinius és Svetonius által leírtakat emelném ki. Ezek az emberek az ő korukban történtekről írnak, max. 30 évre visszamenően az életük előtti időszakra. Ezek az emberek nem voltak keresztyének, tehát nem voltak elfogultak, és Krisztusról mint személyről, vagy a zsidók Rómából való kiűzéséről hiteles és pontos tájékoztatást adnak. Thallus – aki szintén nem keresztyén - írt a Jézus halálakor beállt sötétségről, és ennek érdekességeiről, hogy az a természet rendjével ellentétes, hogy teliholdkor teljes sötétség boruljon a Földre. Tehát rengeteg, - nem keresztyén forrásból származó - Jézusról szóló történelmi feljegyzés áll rendelkezésünkre, ami a Biblia megbízhatóságát támasztja alá.

 

Milyen bizonyítékai vannak a régészetnek?

Azt szükséges felismernünk, hogy a Bibliát nem lehet régészettel bizonyítani, sem cáfolni. (A szellemi igazság sem igazolható fizikai bizonyítékokkal.) Mindemellett rámutathat nagyon sok történelmi részletre, amely segíthet megérteni a látszólagos ellentéteket a Bibliában. A Qumram-i tekercseket 1947-ben találtak a Holt-tengertől keletre fekvő barlangokban. Ezek írások, amelyeket a Kr. e. 150-Kr. u. 70-ig terjedő időszakban ezen a területen élő zsidó népcsoport másolt le. Ennek a csoportnak a fő tevékenysége a földművelés volt, de az írások tanulmányozásával, másolásával is sok időt töltöttek. Mivel tudták, hogy római uralom alá fog kerülni a terület, elrejtették a tekercseket, hiszen ezeknek nagyon nagy tekintélyük volt. Ezek a tekercsek A Biblia (Ézsaiás, Sámuel, Habakukk) könyveiből tartalmaznak részleteket, egyértelmű bizonyítékok a Biblia, és annak hitelessége mellett.

A Biblia alapján – és vele valamilyen módon kapcsolatban - 25000 (!) régészeti helyet lehet meghatározni, ezek jórésze még feltárásra vár, de ezek egy részét már felfedezték:

Ábrahámról az a benyomása támadhat az embernek, hogy egy tudatlan, meglehetősen primitív, sivatagban élő, a földrajzról, kereskedelemről, történelemről mit sem tudó ember volt. Az ásatások során sikerült feltárni Úr városát, ahol épületeket, agyagtáblákat, (=könyvek), kereskedelmi ügyletek nyugtáit, templomi himnuszokat, matematikai táblázatokat, négyzet-és köbgyök számításra vonatkozó képleteket tártak fel. Ábrahám tehát egy akkoriban magasan fejlett kultúra embere volt, és ebben a környezetben meglépni azt, hogy egy másik ismeretlen országba menjen, nagyon nagy dolognak számított.

A másik jelentős régészeti bizonyítékcsomag a Salamon gazdagságát alátámasztó leletek. Ennek azért van különös jelentősége, mivel Salamon gazdagságát a leírás alapján kétkedve fogadja az ember, de az ásatások rámutatnak, hogy nem túlkapásokról van szó, mivel a leírásoknak pontosan megfelelő épületeket tártak fel. (1Kir. 9-10)

Egy újabb érdekes dolog Salamonnal kapcsolatosan, hogy a Királyok 2. könyvében olvasunk a fémöntésről. Van-e valóságalapja ebben a korban egy ilyen magas fokú ipari tevékenységnek? A nagyon bonyolult tűz-és légcsatornarendszerrel ellátott finomító-és olvasztókemence feltárása arra mutat rá, hogy ezt is megvalósították, illetve kihasználták az uralkodó széljárást, fújtatóként állították a szelet az olvasztó munkájába.

Még egy jelentős régészeti lelet fontosságát kell megjegyezni, mégpedig egy írásos követ, melyet egy Klein nevű német talált 1868-ban Moáb földjén. Viszontagságok során hozzájutott, és a rajta található írás is olvasható, ami a föníciai ábécé egy korai formája, illetve azt írja le, hogy Moáb királya, Mesa hogyan rázta le Izrael királyának igáját magáról. Bibliai települések egész sorát említi, illetve Izrael Istenét Jahve-nak nevezi.

Nelson Glueck a következőképpen nyilatkozott a régészet és a Biblia kapcsolatáról: „...határozottan kijelenthetjük, hogy még egyetlen régészeti felfedezés sem mondott ellent a bibliai utalásoknak.”

 

Honnan tudhatjuk, hogy hitelesek a bibliai szövegek?

Azt gondolhatnánk, hogy a zsidó nép nagyon sok viszontagságon ment keresztül, ezért talán az írásos emlékeik is sérülhettek, változhattak. Összehasonlítva a különböző időkben készült Bibliafordításokat, könnyen kideríthető ezeknek az iratoknak a megbízhatósága, hitelessége. Kr. előtt 225 körül 2 vagy 3 különböző nyelvtípust használtak az Ószövetségi tekercsek másolásához. Ezek viszont annyira kevéssé különböznek egymástól, hogy a korábbi másolók is igen nagy pontossággal másolták a szövegeket. Ez azt is magyarázza, hogy miért voltak annyira köztiszteletnek örvendő személyek a tekercsmásolók.

Nézzünk néhány konkrétumot a Qumram-i tekercsekkel kapcsolatosan:

Mennyi és milyen jellegű hibát (különbséget) találtak a Mazoréta és a Qumraam-i tekercs között Ézsaiás könyvének 53. részében?

Ebben a részban 17 különbséget találunk, amelyek a következőek:

 

  • 10 db olyan jellegű különbség van a szövegben, ami nem változtatja meg a jelentését, csupán területi (tájszólás) jellegű. (Pl. luk-lyuk)
  • 4 db olyan jellegű, ahol egy névelő maradt el, a szöveg jelentését ez nem befolyásolja. (Pl. megyek Jánoshoz – megyek a Jánoshoz)
  • 3 betűnyi eltérés van az egyik szóban, ami viszont jelentősnek tűnhetne, de ez a szó a világosság, amely szót ha másképpen is értelmezünk, nem befolyásolja a jelentését a Bibliaversnek. Szintén fontos megérteni, hogy ez mind egy-egy betűnyi különbség, nem pedig szavak, vagy mondatrészek eltéréséről van szó.

 

1700-1800 év alatt tehát 17 betűnyi változás történt a szövegben. Ha hibaszázalékot számolunk Ézsaiás könyvére, ez 0,1%. Nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy az Ószövetség másolatai nagyon nagy pontossággal bírnak.

Az Újszövetséget köznapi görög nyelven írták, a hétköznapi emberek számára is érthető módon. 4000 szövegrészlet, kézirat, töredék maradt fenn, lényegesen több, mint az Ószövetségből. Ezek közül teljesen egyértelműen kimutatható, hogy melyik lehet az eredeti. A 4. századból fennmaradt kitűnő kéziratok sokkal jobban alátámasztják a Biblia valóságosságát, mint mondjuk egy régészeti leletből levont következtetés.

Az Újszövetség hitelességének igazolásához még az is hozzájárul, hogy ha egyéb forrásokat megvizsgálunk, azok mennyire támasztják alá azt: Valentinus iskolájában (aki a keresztyénség „ellensége” volt,) is ismerték az Újszövetséget, és innen való hivatkozások, idézetek szintén csak alátámasztani tudják ennek hitelességét.

Még egy nagyon fontos dolog megvizsgálható csakúgy, mint az Ószövetségnél: a különböző nyelvekre fordítás visszafordítása nyújthat képet az iratok pontosságáról. A görög, szíriai, egyiptomi és latin fordításokból pontosan rekonstruálhatóak az esetleges kérdéses részletek is. A misei és zsolozsmai leckekönyvek szintén nagy pontossággal idézik az Újszövetség korábbi iratait. Ezek az idézetek főleg az Evangéliumokból, az Apostolok Cselekedeteiből, és a levelekből származnak, és szintén alátámasztják a Biblia hitelességét.

 

Kanonizálás

A kanonizálás a Biblia könyveinek kiválogatásakor irányadónak számító elvek összessége. Sokan teszik fel a kérdést, hogy miért ezek a könyvek kerültek bele a Bibliába? Honnan tudhatjuk, hogy ezeknek a könyveknek „kell” benne lenniük? Egy könyv akkor lehet kánoni, ha szent iratról van szó. Nem pedig akkor szent az irat, ha benne van a Bibliában. Tehát az iratnak egyértelműen Isten üzenetét kell tartalmaznia, Isten által ihletettnek kell lennie, ekkor kerülhetett bele. Ezt a Jamniai szionódus állapította meg Kr. u. 90-ben. A Katolikus Egyház ettől eltért, amikor 1546-ban, a tridenti zsinaton 14 apokrif iratot még hozzáfűzött a Bibliához. Sajnos a papok a saját dogmáikat, kitalált szabályrendszerüket, hagyományaikat így próbálták meg kánoni szintre emelni, azoknak tekintélyt szerezni.

1517-ben Luther ezek a szabályok és hagyományok ellen „lázadt fel,” amikor kitűzte a Wittenbergi templom kapujára 95 pontját, elindítva ezzel a reformációt, aminek a fő üzenete az, hogy ne vallásos cselekedetekben keressük az értelmet, hanem térjünk vissza az eredeti üzenetéhez a Bibliának és egyúttal Istennek is.

Paul E. Little a következőképpen fogalmazott: „A megváltásban a legfőbb kérdés az Úr Jézus Krisztussal való kapcsolatunk, nem pedig a Bibliáról való vélekedésünk.

Mindenható Isten


Nagymamámnak kétoldali csípőprotézise van, kb. 10 éve ágyban fekszik, mert már nem tudják a protézist többször felújítani. Anyukám most vár csípő protézis beültetésre. Nagy fájdalmai vannak.
tovább »

Elvégeztetett


Augusztusban, egy hétfői napon történt: Reggel, ébredéskor, még semmi bajom nem volt, de a reggeli után egyre erősebb rosszullét lett úrrá rajtam.
tovább »

Isten a mi szabadítónk!


Szeretném veletek megosztani, hogyan szabadultam meg a cigaretta fogságából.
tovább »

Amikor a Szent Szellem szól


Egy tavaszi napon indultam munkába, vártam a buszt a megállóban. Az utcánkban lakik egy 60-as nénike, akivel már többször találkoztam, beszélgettünk. Kiderült, hogy hívő és minden vasárnap ő is gyülibe jár.
tovább »
Copyright 2011-2014 © Kármel Pünkösdi Gyülekezet